Hasznos tanácsok

A fa élete:

Több száz év kell ahhoz, hogy a néhány milliméter magból magas és vastag fa fejlődjön ki. Egy hektár erdőtalajon min. 100 000 mag csírázhat. A legtöbb csíranövény élete első hónapjaiban a kedvezőtlen életkörülmények miatt elpusztul. Nem jut elég fényhez, nedvességhez, állatok rágják meg, betegségektől elpusztulnak. 5-10 év után már csak 10000 fa marad meg. A hosszú évtizedek folyamán legfeljebb 300 -nak lesz helye az erdőben. A többség alul marad a fényért, nedvességért való harcban, és elhal. Ha egy fának nem sikerül az erdő harcában élretörnie, a szomszédai túlnőnek rajta, elszárad, ledől és elkorhad. De még az a fa sem él örökké, amelyik érvényesülni tudott, őt öregségében éri utól a halál, fokozatosan összeomlik és átadja helyét a fiatal cserjéknek-vagy jön a favágó és kivágja, hogy az erőműveknek legyen energiaforrásuk, a lakosságnak tüzelőanyaguk, fűrészárú, bútor, gerenda stb.

Óvjuk a természetet, ültessünk minél több fát! Legyen becsülete a fának mindenki szemében, mert túlél minket azért, hogy a gyerekeinknek is legyen mi mellett melegedniük, legyen bútoruk, házuk és tiszta levegőjük !!!!!

A hideg téli éjszakáknak varázslatos hangulatot kölcsönöz otthonában egy duruzsoló kályha, vagy egy mesésen világító kandalló fénye és melege. A táncoló lángok látványa és a pattogó tűz hangja semmi máshoz nem hasonlítható hangulatot áraszt. Azonban mielőtt elhatároznánk, hogy a kettő közül melyiket szeretnénk, nem árt elgondolkodni azon, vajon melyik illik az Ön otthonába. Egy színes, formás kandalló vagy kályha máris a lakás meghatározó részévé válhat. Azonban ezzel legyünk óvatosak, hiszen ezek az egyedi darabok nem biztos, hogy igazi harmóniát teremtenek a lakás többi berendezésével. Fontos, hogy a lakás többi részéhez is illeszkedjenek stílusban, anyagban, formában. Figyelembe kell venni a rendelkezésre álló anyagiakat, fűtési lehetőségeket. Kályhánál figyelembe kell venni stabilitását, az alatta és előtte lévő burkolat gyúlékonymentességét, legyen elegendő terület körülötte. Fontos a biztonsági előírások és szabályzatok betartása is. Lehetőleg kérje ki szakember segítségét, hogy megelőzze a tűzeseteket, füstszivárgást és esetleges komolyabb problémákat.

Tűzifa és fatárolás

A jó tűzifa száraz, max. 20% nedvességtartalmú keményfa. Magas gyantatartalmú fák, pl. gyümölcsfák, fenyő, nem alkalmasak kandallóban történő tüzelésre. A legideálisabb az ún. "lábon száradt" keményfa, ahol a fa felélte saját nedvességtartalmát, így az már tökéletesen száraz. A szárítást mi magunk is végezhetjük. Ehhez egy a szabadba lévő fedett hely (pl. féltető) szükséges, amit a levegő szabadon átjárhat, vigyázva arra, hogy nedvesség közvetlenül ne érhesse. A száradáshoz szükség idő, ideális esetben 1,5 év.

A cserépkályha, kandalló elkészülte után a leggyakoribb kérdések, túl azon, hogy kell begyújtani, kiszárítani és használni az új tüzelőberendezéseket, a következők: melyik fafajták a legalkalmasabbak a tüzelésre, miért pont ezek és milyen módon kell tárolni. A következőkben rövid tájékoztatást adunk, a leginkább ajánlott tűzifák fajtáiról, tárolásáról, némiképpen segítséget nyújtva a gyakorlatlanabb felhasználóknak vagy új ötleteket, lehetőségeket mutatva a szakembereknek. Csoportosításunk természetesen nem teljes, de legalapvetőbb kritériumként kijelenthető, az a legjobb tűzifa, amelyik víz-, illetve nedvtartalma 30% alatti – 2-3 évig szárított, kivágott fák esetében -, valamint valamelyik kemény fafajta legyen, mint a tölgy, a bükk, a cser vagy az akác és még idesorolhatók a gyümölcsfák is.

A tüzelésre alkalmas keményfa kiválasztása mellett, a másik fontos kritérium, hogy víz-, illetve nedvtartalma alacsony legyen a tűzifának, mert akkor ég a legjobban. A frissen kivágott fák nedvtartalma 60-70%-os is lehet, ennek használatakor égés közben, a füstben nagyobb a kicsapódó gőz aránya, mint szárított esetben, ezért a kavargó füstszemcsék nehezebbek és jobban lerakódnak a járatokban, az ajtó üvegére. Ha folyamatosan ilyen vagy hasonlóan magas nedvtartalmú fa alkotja a tűzifa jórészét, sűrűbb tisztítást, esetleg átrakást igényel a cserépkályha vagy a kandalló. Továbbá a fűtőérték hatásfoka, az égés közben keletkező energia között, majd 40%-os különbséget is lehet mérni. A legideálisabbnak akkor tartjuk a tűzifát, ha nedvtartalma 30% alá csökken, amit legalább két évi szárítás, pihentetés után érhető el. Éppen ezért nagyon fontos, hogy milyen körülmények között tároljuk a fát. Mindenfélekép olyan száraz fedett helyet alakítsunk ki fatárolónak, ahol a levegő éri a tűzifát minden oldalról.

Tapasztalataink alapján, a legcélszerűbb megoldás rönkben vásárolni a tüzelőt, amit mindig, a megfelelő száraz állapot elérése után, nyár végén, kora ősszel érdemes előkészíteni a használatra. Ez azt jelenti, hogy a kb. egy méter hosszú és különböző vastagságú fát, három részre feldaraboljuk, így kapunk, valamivel több, mint 30 cm-es darabokat, amelyekhez méretezik a szakemberek a tűzteret. Természetesen vásárolható rögtön felvágott, kész állapotba is tűzifát, de a leggazdaságosabb a fentebb említett eljárás. A tüzifa megvásárolható rönk formában. Így olcsóbb ugyan, de a tüzifa hasogatása nagy munka, nagy fizikai megterhelés és sok idő. De ha valakinek van ideje és energiája a tüzifa hasogatására, akkor bátran vásároljon rönköt, mert evvel is spórolhat.

A fa tárolásánál figyelembe kell venni, hogy jól szellőző fedett helyen tároljuk a tűzifát, hogy ezzel elősegítsük a száradását. Falmellé rakásnál el kell hagyni legalább 5cm-t , hogy így biztosítsuk a levegő szabd áramlását. Pincében csak száraz fát szabad tárolni, mert a frissen vágott fa a nedves környezetben nem szárad, csak befülled.

A fa kivágásakor annak víztartalma még igen magas a fa tömegének kb. 50%-a körül van. Nagyjából egy év alatt szárad a fa természetes körülmények között légszáraz állapotúra. A légszáraz fa még mindíg 15-20% vizet tartalmaz. A fa vásárlásakor érdemesebb köbméterben megállapodni, mert az űrmérték kevésbé víztartalom függő, mint a fa tömege.

A fa eltüzelésekor érdemes odafigyelni annak víztartalmára, mert ha túl sok a fában a víz, akkor nagyon lecsökken a tüzelés hatékonysága. Az égés során a fából elpárolgó víz ugyanis hőt von el, így fából elgőzölögtetett víz nagy energiát emészt fel, ez már komoly energiaveszteség. Amellett, hogy a nedves fa tüzelése gazdaságtalan, még az égés is máshogy zajlik le. Az égéstérben a tökéletlen égés következtében az értékes fagázok eltávoznak a kéményen át vagy bekormolják a kéményt. A bekormolt és eltömődött kémény szennyezi a levegőt és további veszélyforrásokat is rejteget.
A fa vegyi összetétele szerint: kb. 50% szén, kb. 43% oxigén és kb. 6% hidrogént és kevés mennyiségű nitrogén és egyéb éghetetlen anyag.

A fa égésének elmélete

A fa összetevőinek több mint 80%-a fagázként ég el, annak ellenére, hogy a fa szilárd anyag. Ez a gáz formájában való égés a fűtőérték kb 70%-át adja. A fagáz nagy lángjainak hasznosítására nagy tűztér használata ideális. A tökéletes elégetéshez hevített oxigén jelenléte szükséges. A fa elégésekor először a víztartalom elpárolgására van szükség, amely a fa 100 Celsiusra való felhevülésével érhető el. Ezek után elkezdődik a bomlási folyamat, melynek következtében a molekulák hasadni, párologni kezdenek. Ekkor kb. 100-200 Celsiusfokon a gáz lassan kezdi elhagyni a fát. 225 Celsiusfokon a fa égése folyamatossá válik, amely eddig endoterm reakció, majd ezután kb. 260 Celsiuson hőenergia szabadul fel és a pirolízis során hőtöbblet keletkezik, amely már exoterm folyamat része. 1000 Celsiusra való hevülés után a fa hidrogénre és szénre bomlik szét. A hő hatására a lehasadó hidrogéntartalmú összetevők fagázként elégnek, majd a visszamaradó faszén izzik tovább 500-800 celsiusfokon. Ez az égés már szinte láng nélkül történik, izzik.

A kemény tüzifa alkalmasabb a fűtésre?

A cserépkályha, a kandalló legelterjedtebb fűtőanyaga a tüzifa. A tüzifa leginkább a tüzelőanyag-telepekről szerezhető be. Lehetőség van választani, szétnézni, hogy melyik tüzifa hol olcsóbb. A tüzifa beszerzését még jóval a fűtési szezon megkezdése előtt ejtsük meg, mert ilyenkor kedvezőbb áron lehet beszerezni a téli tüzifa mennyiséget. A jó tüzifa a keményfa, azaz a tölgy, az akác, a kőris vagy a bükk. Természetesen más tüzifa is megfelel a célnak, de a keményfa fűtőértéke nagyobb, nem lobban el hirtelen. Tüzifa esetében nagyon fontos az, hogy ne legyen vizes. A nedves tüzifa kevesebb hőt és több karbonsavat termel, amely akár kéménytüzet is okozhat, illetve a lerakódás tönkre teheti a kéményt.

Kandalló esetében a vizes tüzifa azt eredményezheti, hogy az üveg belső felületén kátrány folyhat. Mindezek elkerülése érdekében a nyári időszakban beszerzett tüzifa kerüljön mihamarabb feldarabolásra. A tüzifa felhasogatva és szépen, rendben, sorban összerakva kellőképpen kiszárad a fűtési szezon kezdetéig.

A tüzifa megvásárolható rönk formában. Így olcsóbb ugyan, de a tüzifa hasogatása nagy munka, nagy fizikai megterhelés és sok idő. De ha valakinek van ideje és energiája a tüzifa hasogatására, akkor bátran vásároljon rönköt, mert evvel is spórolhat.
Tüzifa kuglizva is vásárolható. Evvel már kevesebb ugyan a munka, mint a rönkkel, de a kuglizott tütifa is sok munkát igényel még, mire fűtésre alkalmas méretűvé válik.
Vásárolható hasogatott tüzifa. A hasogatott tüzifa nagy mennyiségben konténerben vagy kalodában kerül a vásárlók elé.

A hasogatott tüzifa hatalmas előnye az, hogy további hasogatást, további fizikai munkát nem igényel. Drágább ugyan, de a hasogatott tüzifa sok időt és munkát spórol.Mindenképpen kényelmesebb megoldás, de ezért a kényelemért némi pénzt kell áldozni. Ki-ki eldöntheti és utána számolhat, hogy megéri-e az, hogy a tüzifa fűtésre kész állapotban érkezik a házhoz.

Nagyobb áruházakban csomagoltan, kis kiszerelésben is kapható a tüzifa.
Az ilyen tüzifa azoknak kedvez, akiknek nincs lehetőségük nagyobb mennyiségű tüzifa tárolására, illetve a kandallójukat, cserépkályhájukat csak alkalmanként használják fűtésre.

Végezetül egy régi mondást idéznék: „ Aki fával fűti a kemencéjét az kétszer melegszik ki benne, egyszer mikor összevágja és behordja a fát, másodszor mikor mellételepszik.

A szén

A szén foszilis fűtőanyag, ma is nagyon fontos és elterjedt. Régi beidegződések, rossz kazánok miatt sokan még ma is a füstöléssel, kormos kéményekkel azonosítják. A korszerű Eko Karbon kazánokban tisztán, nagyon kevés füst keletkezése mellett, nagy hatékonysággal égethetők el. A szén a legtöményebb, energiadús szilárd fűtőanyag. Tárolásra nem érzékeny. Bio anyagokkal keverhető, ekkor használata ökológiailag sokkal kedvezőbb. Nagyobb távolságra is érdemes szállítani.

A lignit

A lignit a legfiatalabb szén, szerkezete még erősen fás. A lignitek fűtőértéke többnyire 3,5-10 MJ/kg között van a nagy nedvesség és hamutartalom miatt. Előnye, hogy nagy mennyiségben nem túl vastag takaróréteg alatt található, külfejtéssel kitermelhető. Rossz tüzeléstechnikai tulajdonsága miatt csak nagy erőművekben lehet gazdaságosan eltüzelni.

Barnaszén:

Eocén korban, 60-75 millió évvel ezelőtt sűrű láperdőkből keletkezett (mint a mostani trópusi, szubtrópusi, mérsékeltégövi növények) A magyarországi barnaszén is ekkor keletkezett a Pannon tenger partján, de kisebb mennyiségben van krétakori barnaszén is (75-125 millió év). A két szén megkülönböztetése az égéshő alapján történik. Ez a határérték 23,87 MJ/kg. Ez az egyensúlyi nedvességtartalmú (nedvesség nélküli) és hamumentes mennyiségre vonatkozik. A tüzeléstechnikai gyakorlatban a hamutartalmat is magában foglaló mennyiségre vonatoztatott fűtőértéket veszik figyelembe a szenek minősítésénél, ami nem ad éles határt. A feketeszén és a barnaszén választóvonala: 17-20 MJ/kg körül helyezkedik el. Kemény barnaszén: ha 40 %-nál kevesebb bányanedvességet tartalmaz. (röviden: barnaszén) Lágy barnaszén: ha 40 %-nál nagyobb bányanedvességet tartalmaz. (röviden: lignit)

A barnaszenek lehetnek külső megjelenésük alapján: földes, lágy, fénytelen és fényes barnaszenek. Összetételük alapján: szárítva széteső földes, egyenetlen törési felületű darabos, kagylós törésű, majdnem fekete szurok, nagy bitumen tartalmú bitumenes barnaszenek. Mindegyikben van kolloidálisan kötött víz. A barnaszenek hosszabb időn keresztül történő tárolása során illó anyagok távoznak belőle és folymatos lassú oxidáció is zajlik. Néhány hónap alatt 10 % fűtőérték veszteség is bekövetkezhet. Ezért nem célszerű több évre előre barnaszenet vásárolni. Jobban megéri minden évben a tavaszi-nyári kisebb szénforgalmú időszakban a kereskedőknél jó áron megvenni a fűtőanyagot. Egy köbméter gáz helyettesítésére kb. 2kg közepes fűtőértékű barnaszén kell.

A daraszén

Ömlesztett formában kb 1 tonna/m3 fajsúlyú, tehát a tároláshoz tonnánként 1m3 hely szükséges (pl átlagos 100m2 családiház éves szükséglete 5-8 tonna, vagyis 8m3 tároló kell.) A szén tárolásakor figyelembe kell venni az öngyulladási hajlamot. A vastag rétegben, 1,5-2m felett összehalmozott szén, főleg ha megázik, hajlamos arra, hogy a belsejében zajló lassú oxidáció hője felhalmozódjon, öngyulladás léphet fel. Emiatt a szenet száraz helyen tároljuk, ne halmozzuk több méteres vastagságba. Ha megjelenik az öngyulladás füstje, szét kell lapátolni a halmot és vízzel locsolva hűteni kell a szenet.

Feketeszén:

Karbon korban, 300-350 millió évvel ezelőtt mocsárerdőkből (zsurlók, páfrányerdők) keletkezett. Magyarországon a Mecsekben levő feketeszén kora 150-200 millió év, tengerparti mocsarakból keletkezett. A feketeszenek fűtőértéke: 17-33 MJ/kg között van.
Típusai a következők: Hosszú lángú szén:
sok illó anyagot tartalmaz, rosszul kokszolható, lángkemencék ideálistüzelőanyaga.
Gázszén:
kisebb lánggal ég, könnyen gyullad, gyengén kokszolható.